Jump to content

Betonparadicsom, avagy a legjobb lakótelepek Budapesten

2017. 09. 12. 19:05

A lakótelep szó hallatán az embernek leginkább negatív képzettársítások jutnak eszébe: lepusztult játszóterek, összegraffitizett falak, rosszarcú fiatalok. Pedig a valóság ennél sokkal árnyaltabb képet mutat, sőt. Egy-két lakótelepi lakás, már kelendőbb, mint egy vonzó 16.kerületi családi ház.

A lakótelep fogalmának meghatározására jelenleg is több definíciót használnak, amelyek az elmúlt évtizedekben többször változtak. Ennek oka, hogy a lakótelepeket építészeti és szociológiai szempontból is lehet vizsgálni, s a többféle megközelítés többféle definíciót kíván.

Ferkai 2005-ben megjelent általános, befogadó jellegű meghatározása alapján olyan épületegyüttest tart lakótelepnek, mely egyetlen építési akció során, viszonylag rövid idő alatt jön létre, általában meghatározott társadalmi réteg vagy népességcsoport számára, s mely a település, vagy településrész kialakult szövetétől elkülönül. Lakótelepnek tekinthető a néhány családi ház felépítésével kialakult telep az állami vagy vállalati lakótelepek. Attól függően, hogy kiknek épült, lehet munkástelepet, vasutastelepet, tisztviselőtelepet, bányásztelepet, rendőrtelepet stb. említeni.

Szintén a KSH - de 1980-ban - a lakótelep fogalmát így határozta meg: lakótelep az az önálló névvel rendelkező, a település közigazgatási területén elkülönülő – többnyire forgalmi utakkal határolt – településrész, amelyben összefüggő egységet alkotó lakóházcsoport van, és amelyhez általában magas és mélyépítésű létesítmények kapcsolódnak. Az 1980-as évek második felében a definíció már így szólt: A lakótelep egységes terv alapján, szervezett formában, általában típustervek alapján megvalósuló lakásépítési forma, rendszerint közös telkeken elhelyezkedő többszintes lakóépületekkel.

Lakótelep itthon

Az 1961 és 1975 között a fővárosban átadott 187 000 lakás 74 százaléka lakótelepszerűen épült. A Studio Metropolitana urbanisztikai kutatóközpont 2005 októberében adta ki A budapesti lakótelepek megítélése című kutatási jelentését. Eszerint a főváros lakóinak mindössze harmada nem élt soha lakótelepen, a többség tehát valamilyen formában közvetlen benyomást, tapasztalatot szerezhetett már a lakótelepekről. Nem véletlen, hogy a fővárosban élők többsége szerint a lakótelepekre szükség van, s nem azok lebontását, hanem felújítását szorgalmazza - annak ellenére, hogy a megkérdezettek csupán egy százaléka élne panelházakból épült lakótelepen. Az 500 18 évnél idősebb fővárosi polgár megkérdezésével készült felmérés szerint a nagyobb fővárosi lakótelepek megítélése az alábbiak szerint alakul:

Gazdagréti lakótelep (15%)

Pók utcai lakótelep (12%)

Káposztásmegyer (6%)

Őrmező (5%)

Békásmegyer, Újpesti lakótelep (4%)

Kelenföldi lakótelep, József Attila lakótelep, Újpalota, Kispesti lakótelep, Rákoskeresztúri lakótelep (3%)

Füredi utcai lakótelep, Fiastyúk utcai lakótelep (2%)

Havanna lakótelep (1%)

A helyzet azóta sem változott sokat. A Havanna még mindig a legrettegettebbek egyike, míg a békásmegyeri a felújításoknak köszönhetően előkelőbb helyre került. Az abszolút befutó még mindig Gazdagrét és a Pók utca környéke, míg Újpalota és Kispest egyre kegyvesztettebbé vált.

(Forrás: hazesotthon.hu | Kép: pixabay.com, wikimedia.org)