Egy három éve megváltozott jogszabályi háttér miatt az elmúlt időszakban nagy változáson ment keresztül a gyermekvédelmi hálózat. Idén decemberben jár le az a határidő, amelynek végéig a 12 éven aluli gyermekeket fokozatosan nevelőszülőkhöz kell kihelyezni.

Hiába azonban a jogszabály, országosan több száz nevelőszülőre lenne szükség ahhoz, hogy azt be is lehessen maradéktalanul tartani.

Napjainkban mintegy 23 ezer gyermek nem a vér szerinti szüleivel él, csaknem ötven százalékuk pedig 12 évnél fiatalabb – ez az az életkor, amely alatt a jogszabály szerint nevelőszülők gondjára kell bízni a kicsiket. Ez fontos – szögezte le a Hirado.hu-nak Szlankó Viola –, mert kutatások igazolják, hogy minél fiatalabb, minél kisebb a gyermek, annál ártalmasabb neki, ha nagyobb intézményben van elhelyezve.

A cél, hogy visszakerülhessenek családjukba

Hazánkban jellemzően azok állnak gyermekvédelmi gondoskodás alatt, akiket kiemeltek vér szerinti családjukból elhanyagolás, bántalmazás vagy a szülők betegsége, szenvedélybetegsége miatt. A cél az, hogy a családi környezet rendeződjön, és a gyermek oda visszakerülhessen. Természetesen ha bántalmazás vagy szexuális zaklatás áll a kiemelés hátterében, akkor erre nem kerül sor.

A gyermek kiemelése mindig gyámhivatali határozat nyomán történik; a kicsi ilyenkor gyerekvédelmi szakellátásba kerül, ami lehet gyerekotthon, lakásotthon – ez utóbbiban jellemzően 12 éven felüliek, kisebb létszámban laknak együtt. És vannak a nevelőszülőkhöz kerülő gyerekek.

Elhivatottság, rátermettség, szeretet

A nevelőszülőség speciális státus: foglalkoztatási jogviszonyban végzik a munkájukat és gyerekvédelmi feladatot látnak el. Jogszabály határozza meg a munkabérüket és ezenfelül a gyerekek után járó ellátmányt is.

A jogszabály már említett, 2014-es változása miatt a korábbiaknál több nevelőszülőre lett hirtelen szükség – mondta el Szlankó Viola, aki arra is felhívta a figyelmet: nem lehet akárki nevelőszülő.

Ez bonyolultabb folyamat – részletezte –, el kell végezni egy törvény által meghatározott tanfolyamot, illetve vannak kritériumok is, amelynek csak egy része a büntetlen előélet, a legalább 24 és legfeljebb 50 éves életkor, valamint a pszichológiai rátermettség.

„Megfelelő személyiséggel kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki egy olyan bonyolult dolgot vállaljon és megfelelően kezeljen, mint más traumatizált gyerekének a nevelése. Ráadásul manapság nem is a legvonzóbb életprogram az anyaság, a szülőség… Sokak számára nem perspektíva, hogy otthon gyereket neveljen. Még ha a jogszabály egyébként engedményeket is tesz, és nevelőszülőség mellett megengedi a 8 órás munkavállalást. Ám ha valaki a nevelést szívvel-lélekkel, magas színvonalon akarja csinálni, akkor a legtöbb figyelmét és energiáját arra kell hogy fordítsa, és egy másik állás lehet, hogy ebbe nehezen fér bele” – beszélt a részletekről az SOS Gyermekfalvak gyermekjogi tanácsadója.

Hozzátette: A közhiedelemmel ellentétben a nevelőszülőnek nem feltétlenül kell egyszerre több gyereket nevelnie, akár egyetlen gyereket is befogadhat. „Úgyhogy mindenkit csak bátorítani tudok, hiszen egy gyermek befogadása és nevelése is nagyon nagy segítség.”

A tehetséggondozásnak kiemelt szerepe van

Van rá példa, hogy a gyerek nem kerül többé haza, vagy örökbe fogadó családhoz, ilyenkor nagykorúságáig a nevelőszülővel marad. „Ezek a kapcsolatok ideális esetben semmiben nem különböznek az egyéb anya-gyermek vagy apa-gyermek kapcsolattól” – jegyezte meg Szlankó Viola.

Sok olyan család van, ahol a nevelőszülő megtalálta a rábízott gyerek tehetségét. Előfordult, hogy egy gyermek, aki tízéves koráig még vízzel is csak elvétve találkozott, évek múlva válogatott vízilabdázó lett, ahogy gyakori az is, hogy ezek a gyerekek nevelőszülői támogatással főiskolára, egyetemre mennek – hozott példákat Szlankó Viola, hozzátéve, hogy a tehetség felfedezése fontos, mert általános védőfaktorként funkcionálhat a továbbiakban.

„Egy gyerek, bármilyen traumákat is szenvedett el, ha valamiben jó, az olyan önbizalmat tud adni, ami segít neki túllépni ezeken, és jobban boldogulni az életben” – mondta.

De nem ez az igazi sikertörténet

Gyakoriak a példaértékű nevelt gyermek–nevelőszülő történetek, ám az igazi sikertörténet az – folytatta a szakember –, amikor sikeresen dolgozik együtt a nevelőszülő, a nevelőszülői hálózat a vér szerinti családdal azért, hogy a gyerek visszakerülhessen. Nagy öröm, amikor évek munkája után adott esetben egy anyának sikerül elköltöznie a bántalmazó férjtől, apától, sikerül megerősödnie és egzisztenciát teremtenie, ahol már megfelelő környezetben tudja nevelni a gyermekét – hozott fel egy példát.

A nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonokba került kicsik hozzávetőleg 10 százaléka hazakerül, vagyis szaknyelven hazagondozzák a családba. „Szakmai meggyőződésünk, hogy erre kell törekedni” – mondta az SOS Gyermekfalvak gyermekjogi tanácsadója.