Jump to content

Aktuális országos parlagfű helyzetkép

2017. 07. 05. 19:05

A június végén lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására új lendületet vett hazánkban a parlagfű fejlődése és kisebb kelési hullám is elindult. A rendkívül kártékony gyomnövény fejlettségi állapota és előfordulása országszerte nagyon változó képet mutat, de úgy tűnik új erőre kapott.

2017 júniusában a parlagfüvek többsége 20-60 cm magasságú, a legfejlettebb egyedek azonban elérhetik a 70-90 cm-t. Baranya megyében 110 cm magas egyed is előfordult. A június végén lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására új lendületet vett a parlagfű vegetatív fejlődése és kisebb kelési hullám is elindult.

Az ország nagy részén, a legfejlettebb parlagfüveken elkezdődött a hajtások csúcsán a porzós virágzat kifejlődése. A generatív stádiumba átlépő növények aránya alacsony, általában legfeljebb néhány százalék virágbimbós fejlettségű (Békés megyében legfeljebb 10%).

A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblák szegélyében, gyomirtáskori rossz csatlakozásoknál, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, elsősorban napraforgó, ritkábban kukoricatáblák forgóiban fordul elő, továbbá kapás kultúrák azon területein, ahol gyengébben sikerültek a herbicides kezelések.

Az időben vetett, jól telelt, ezáltal erőteljes tavaszi fejlődésnek indult őszi káposztarepce állományokban csak elvétve található parlagfű. Jellemzően a kiritkult táblákban, kipusztult foltokban fordul elő, helyenként a szokásosnál nagyobb mennyiségben. A becők az érés fenológiai stádiumában vannak.

Az őszi kalászosokban a gyomirtások hatékonynak bizonyultak. A kalászosok jó gyomelnyomó képessége miatt többnyire csak elszórtan fordul elő a parlagfű. Az idei évben a korai vetések a jobban fejlettek, a parlagfű jelenléte minimális. Erőteljesebb fertőzöttség a késői vetésű, gyengén fejlett, kiritkult állományokban (különösen a művelőnyomokban), belvizes foltokon a víz kiszáradását követően figyelhető meg.

A tavaszi gabonák kezdeti fejlődését a száraz időjárás visszafogta, ami kedvezett a parlagfű csírázásának. A kora tavaszi talajnedvesség és a tájegységenként különböző mennyiségű, több hullámban lehullott csapadék hatására helyenként nagy mennyiségben előforduló parlagfű feltétlenül indokolttá tette a védekezést.

A napraforgó állományok többsége jól fejlett. A napraforgók csillagbimbós állapot és virágzás kezdete közötti fenológiájúak. Elsősorban a korai vetéseknél fordult elő, hogy az alapkezelés nem kapott bemosó csapadékot. Az április végén és május hónapban lehullott csapadék megfelelő feltételeket biztosított a keléshez és az alapkezelések hatáskifejtéséhez. A területek többsége az alap- és felülkezeléseknek köszönhetően jellemzően gyommentes. A gazdák jelentős része a posztemergens gyomirtást követően kultivátoros sorközművelést is végzett, ami a gyomirtás hatékonyságát javította. A napraforgótáblákban főleg a táblaszéleken, a forgókban vagy sorhiányos helyeken jelentkezik nagyobb egyedszámban a parlagfű.

A kukorica kelését és kezdeti fejlődését hátráltatta a hideg tavaszi időjárás, a viszonylagos szárazság miatt a korai poszt és poszt technológiák kerültek előtérbe. Az alapkezelések a területek többségén kaptak bemosó csapadékot. A posztemergens gyomirtások többnyire jól sikerültek. A tartamhatással rendelkező korai poszt, poszt gyomirtó szerek területileg nagyon változó mértékben kaptak bemosó csapadékot. A szárazabbá váló időjárás miatt sok táblánál előfordult, hogy a kukorica gyomirtásánál problémát jelentett a bemosó csapadék hiánya a tartamhatással rendelkező készítményeknél. Az állománykezelések elvégzését némileg hátráltatta a szeles időjárás, valamint a záporok veszélye. A szokásosnál nagyobb területen végeztek kultivátorozást. A kukorica állományokban csekély mértékben, főleg a táblaszéleken és a táblák forgójában található parlagfű.

Szőlő- és gyümölcsültetvényekben a területek többségén a mechanikai sorközműveléseknek és a vegyszeres kezeléseknek köszönhetően megvalósul a parlagfű elleni védekezés.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a parlagfű több kelési hulláma volt megfigyelhető, amely a kora tavaszi talajnedvességhez és a lokálisan változó mennyiségű és számú csapadékhoz kötődik. A helyi csapadék mennyisége jelentősen befolyásolja a parlagfű növények számát. Az ország szárazabb térségeiben a parlagfű csírázása is visszafogottabb volt. A június végi csapadék azonban elindított itt egy kisebb kelési hullámot. A ruderáliákon, árokpartokon, útszéleken folyamatosan kaszálnak, ezzel is csökkentve a parlagfű egyedszámát és a virágbimbós állapot kialakulásának kockázatát.

 

(Forrás: hazesotthon.hu;nebih.hu| Kép: pixabay.com)