Mindenki szeretne kiegészítő jövedelemre szert tenni, ami némileg függetlenebbé teszi. Egy közelmúltbeli felmérés adatai szerint minden harmadik megkérdezett tervezi, hogy belekezd valamilyen passzív jövedelemszerző tevékenységbe: a legtöbben közülük ingatlan vásárlását és bérbeadását fontolgatják. Az átlagosnál nagyobb hozam érhető el egy ilyen befektetéssel, mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A jelenlegi olcsó kamatszínvonal és a bővülő hitelkínálat lehetővé teszi, hogy a vállalkozó szellemű viszonylag kis indulótőkével is nekivágjon.
Különösen izgalmas terep a nagyvárosi panellakások világa. Főleg a szigetelt, felújított, egyedi mérőórával és új fűtőtestekkel ellátott lakások kapósak, amelyek remekül kiadhatók. Egy vidéki nagyvárosban az elhelyezkedés, a távolság sem annyira perdöntő szempont, mint például a fővárosban. Az ország nyugati részében – ahová jellemzően munkavállalás céljából érkeznek az emberek –, a panelek ára viszonylag magas. Az idén Győrben 243 ezer, Sopronban 260 ezer forintos négyzetméterárakat regisztráltak, vagyis egy átlagos, 52 m2-es panellakás 12,6-13,5 millió forintba kerül. A két forró pontnak számító iparvárosban szintén keresettek ezek a lakások: Székesfehérvárott hajszálpontosan annyiba kerül egy ilyen panel, mint Győrött, míg Kecskeméten nagyjából egymillió forinttal olcsóbb.
Kimagasló a kereslet a kis lakások iránt Debrecenben, amely egyetemi város, és fejlődő ipara is sok munkavállalót vonz a régióból. Így egy panellakás négyzetméterára eléri a 236 ezer forintot, azaz 12,3 millióért vehető meg az átlagos, 52 m2-es lakás. Ugyanez Pécsett számottevően, 2,5 millió forinttal is olcsóbb lehet. Mindkét megyeszékhelyen belátható időn belül jelentős mennyiségű újépítésű lakás kerül piacra, amely befolyásolhatja a kereslet-kínálati viszonyokat. Ezért érdemes minél előbb lépni.
Mesterképlet a megtérüléshez
A döntést a lakás vételárán kívül nyilván befolyásolja, hogy mekkora bérleti díjbevételt lehet elérni. Ebből a szempontból Győr, Sopron, Székesfehérvár és Debrecen vezeti a sort. Az OTP Ingatlanpont helyi irodáinak információi szerint – várostól és lokációtól függően – 75 és 150 ezer forint között mozog egy átlagos panellakás bérleti díja. „A megtérülés kiszámítása nem igényel magasabb matematikai hozzáértést, viszont a tisztánlátás érdekében megkerülhetetlen az előzetes kalkuláció” – mondja Valkó Dávid, aki a képletet is ismerteti.
A várható éves bevételt, tehát gyakorlatilag a lakáskiadásból származó összeget el kell osztani a lakásvásárlás és -fenntartás során felmerült költségekkel. Fontos, hogy nem csak a vételárat, de az illetéket, az ügyvéd díját, az adót, sőt ökölszabályként éves egy százalékos amortizációt is ide kell számítani. Sőt, ha kiadás előtt felújítjuk a lakást, annak egyszeri költségét is.
Ennek az osztásnak a hányadosa adja meg a hozamot. Ha például egy 12,3 millió forintért vásárolt lakást egész évben ki tudunk adni havonta 100 ezer forintért, akkor annak hozama – a közös költséget a bérlőre hárítva – mindent egybevéve 7,07 százalék lesz. Életszerű azonban azzal számolni, hogy a lakást átlagosan csak tíz hónapra lehet kiadni – ez esetben a hozam 5,89 százalék. Ha a lakásvásárláshoz hitelt is igénybe veszünk, akkor annak költségei értelemszerűen csökkentik a megtérülési mutatót. Amíg azonban a kamatszint ilyen alacsony, a bérleti díj bőven kitermeli a törlesztő részleteket.
