Gyorsabban nőnek a növények a zene hatására

Az első alapos kutatást a témában 1962-ben végezték el Indiában. T. C. Singh, az Indiai Annamalia Egyetem botanikai tanszékének vezetője kezdetben klasszikus zenét játszott le a növényeknek, majd más műfajú, például indiai rágákkal is megismételte a kísérletet. Nemcsak szobanövények, hanem szántóföldi haszonnövényekkel is elvégezte a vizsgálatot. A kutatás végére a növények átlagosan 20-60 százalékkal magasabbak voltak és gyorsabban fejlődtek azoknál a társaiknál, amelyek „mezei” körülmények között növekedtek.

A hanghullámok fokozzák a növények sejtalkotását is

Bár a növények nem rendelkeznek kifejezetten a hangok érzékelésére alkalmas szervvel, a hanghullámokat tökéletesen érzékelik. A hanghullámok rezgései pedig a megfigyelések szerint felgyorsítják az úgynevezett protoplazmatikus mozgást, amely fokozza a növények sejtalkotását. Ez pedig hatással van a növények egész rendszerére, így az ásványi anyag tartalom is megnövekedhet a stimuláció hatására, így erősebb és nagyobb lesz a zenehallgató növény.

A különböző stílusú zenék, különböző frekvenciákat bocsátanak ki, így más-más hatást gyakorolnak a növényekre. A hangosabb és erősebb zenék, mint például a rockzene, nagyobb hangnyomást eredményeznek, így a hatásuk egy nagyobb erejű szélhez hasonló.

A virágok a klasszikusokra „esküdnek”

Egy 1973-ban elvégzett vizsgálat során azt tapasztalták a botanikusok, hogy azok a növények, amelyeknek huzamosabb ideig rockzenét játszottak le, eltávolodtak a hangszóróktól, és kisebb leveleket hoztak. Sőt, egyes fajtáknak, mint a körömvirágnak ezek a dallamok olyannyira erősek voltak, hogy két hét alatt elpusztultak.

Egy másik csoport növénynek ezzel párhuzamosan klasszikus darabokat játszottak, Beethoven, Haydn és Schubert műveiből válogattak többek között. Az andalító muzsika annyira tetszett a virágoknak, hogy közelebb húzódtak a hangfalhoz, és összefonódtak egymással.

Gyakorlati haszna is van a növények zenehallgatásának

Egy dél-afrikai bortermelő évekkel a kísérlet lefolytatása után számolt be arról, hogy a szőlőtőkéi sokkal jobb termést hoznak azóta, mióta barokk zenét hallgattat velük. A borász arról is meg van győződve, hogy a muzsika a növények mellett kihat a talajra is, és fokozza azon gombák és baktériumok termelődését is, amelyek pozitív hatással bírnak a gyökérfejlődésre.

A kísérlettel eredetileg a kártevőket kívánták távol tartani a tőkéktől, de megfigyelték, hogy a zene hatására szebb és jobb gyümölcsök fejlődtek ki. Így azóta bevett gyakorlat a térség üvegházaiban, hogy klasszikus zenét játszanak a növényeknek, amelyek jobb terméssel és egészséges külsővel hálálják meg ezt a sajátos törődést.