Az elmúlt héten hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat, így a bérlakások piacán a felsőoktatásba frissen felvettek rohama várható az elkövetkező hetekben. Az ingatlanpiaci szakértők azonban már nyár eleje óta komoly érdeklődést tapasztalnak diákok részéről, amely azóta fokozatosan növekszik. A diákok, és főleg a szüleik már korábban is érdeklődtek a kiadó lakások iránt, jellemző ugyanakkor, hogy a nagy kereslet és a szűk kínálat ellenére kevesen döntenek elhamarkodottan.
Bérleti díjak és kínálat
Ami a legérdekesebb lehet most a bérlakást keresők számára, hogy milyen árakkal és választékkal fognak találkozni a piacon. Amire először is fel kell készülniük, hogy tíz százalék körüli (kerületenként eltérő) mértékben emelkedtek egy év alatt a bérleti díjak. A diákok hirtelen megnövekvő száma miatt azonban további növekedést már nem vár Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodáinak szakmai vezetője. Ennek oka, hogy jelenleg olyan magas árszintekről beszélünk, melyek a bérlők végső tűrőképességének határánál járnak. A szekember véleménye szerint inkább az lesz jellemző, hogy az eddig is magasabb árakon hirdetett bérlakások is végre bérlőre találnak.
Hart Erzsébet, a Balla Ingatlan, VII., VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője is úgy látja: azok, akik eddig csak a hirdetési ár alatt találtak bérlőt, illetve egy-két hónapig kénytelenek voltak várni a kiadással a magasan meghatározott ár miatt, most augusztus végéig nagyobb eséllyel fognak bérlőt találni.
Százezer alatt szinte semmi sincs
Ami az árakat illeti, jelenleg a XI. kerületben harminc négyzetméteres garzonokat havi 100-110 ezer forintért lehet bérelni – mondta Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai ingatlanirodáinak régiós vezetője. A másik népszerű kategóriát a fiatalok számára a kisebb panellakások jelentik. Ezek közül a legolcsóbbak havonta 110-120 ezer forintba kerülnek. A nagyobb probléma az, hogy ezekből kevés van, és a piacra kerülésük után pillanatok alatt bérlőre találnak – jegyezte meg a szakértő. Sokan keresnek nagyobb, háromszobás ingatlanokat is, melyekbe többen költöznének. Ezek ára 150 ezer forintnál indul, amiért nem a legjobb helyen és csak egy közepes állapotú ingatlant bérelhetünk Dél-Budán.
A belvárosi kerületekben, vagyis az V. és VI. kerületben, illetve a VII. kerület belső részén “100 ezer alatt semmi nincs” – mondta Schneider Zoltán, a Balla Ingatlan belvárosi irodájának szakmai vezetője. A probléma azonban nem csak az árakkal van, hanem azzal, hogy a hosszú távú bérlakások piacán rendkívül szerény a kínálat. Olyannyira, hogy mint a szakértő fogalmazott, a “mission impossible” kategóriába tartozik most bérlakást szerezni a belvárosban. Ami elérhető, az a drágább kategóriába tartozik.
Ennek elsődleges oka, hogy az elmúlt években a nagyobb haszon reményében a tulajdonosok átálltak a rövid távú kiadásra, az airbnb-zésre a belvárosban, így eltűntek a piacról a kiadó albérletek. Habár néhány tulajdonos az elmúlt hónapok fejleményei hatására már visszatért a rövid távú kiadáshoz, azonban ragaszkodnak a megszokott profithoz, és irreális árakat kérnek a lakásaikért. Például VII. kerületi Király utcában egy három és fél szobás lakást havi 300 ezer forintért hirdetnek, igaz nem is állnak érte sorban az érdeklődők. Ezt már Hart Erzsébet jegyezte meg, aki hozzátette, hogy a VIII. kerületi Práter utcában, az egyetemek közelében az egyszobás panellakásokat 90-100 ezer forintért kínálják, míg a 3-as metró vonalán, kicsit messzebb a központtól, a IX. kerületi József Attila lakótelepen kétszobás lakásokat 120-130 ezer forintért találhatunk.
Az egyik menekülő útvonal: a lakásvásárlás
Zuglóban az egyszobás ingatlanok esetében 80-100 ezer forintos havi bérleti díjakról beszélünk, míg a másfél-kétszobások százezernél indulnak. A jobb minőségű vagy elhelyezkedésű ingatlanok 130-140 ezer forintba kerülnek havonta. Ennél magasabb árakat viszont nem bírnak el a bérlők, így bérlés helyett egyre többen az ingatlanvásárlás mellett döntenek – jelezte Sebestyén Tamás.
“Nem mindenki akar 120-150 ezer forintot kidobni az ablakon egy albérletre”, ami egy évben már 1,8 millió forintos költséget jelenthet – fogalmazott Nagy Csaba. Ez az oka annak, hogy a lakásárak jelentős mértékű növekedése ellenére érezhetően megerősödött az igény a diákok, illetve szüleik részéről az eladó lakások iránt. Ilyenkor persze addig nyújtózkodnak, amíg a takarójuk ér: igénybe veszik a megtakarításokat, rokoni segítséget, lakástakarékot, jelzáloghitelt, és jellemzően egy kis garzonlakást, vagy egy másfél-kétszobás panellakást választanak első lakásként. Dél-Budán maximum húszmillió forintig keresgélnek, a kínálat azonban ezekben a kategóriákban meglehetősen szerény.
Ugyanakkor persze – tette hozzá Schneider Zoltán – az is igaz, hogy a legtöbben nem engedhetik meg maguknak a lakásvásárlást, főleg a belső kerületekben kialakult árakon. A pesti belvárosban is elmúltak már azok az idők, amikor még tízillió forint alatt hozzá lehetett jutni egy kis garzonhoz. Jelenleg itt nincs olcsó lakás: 15,5 millió forintnál indulnak az árak, így a lakásvásárlás sok diák, illetve szüleik számára nem opció. Ilyenkor kénytelenek a külső kerületekben körülnézni – jegyezte meg a szakértő.
A másik menekülő útvonal: a külső kerületek
Ugyanakkor azok is kijjebb szorulnak, vagyis a külső városrészekben lesznek kénytelenek lakást keresni, akik nem lépnek időben, hiszen a XI. kerületben – annak központi részein és a perifériáján is – nagyon gyorsan bérlőre talál minden bérlakás, mely megjelenik a piacon – mondta Nagy Csaba. Ez viszont azt jelenti, hogy komoly kompromisszumokat kell kötniük a közlekedést illetően, hiszen a XI. kerület mellett fekvő XXII. kerület esetében már 45 perc, vagy akár egy óra bejutni a belvárosba tömegközlekedéssel.
