Augusztusban a várakozásokat jelentősen felülmúlva, 36.8%-al nőtt az építőipar termelési volumene az előző év azonos időszakához képest, amivel 8 éves csúcsára erősödött a szektor. Az épületek főcsoportban 46.8% volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 24.1%. Havi alapon is robosztus volt a növekedés, 9.8%-os. Épületek esetében új szerződést 80 milliárd forintért kötöttek a hónapban, így a szerződések állománya 331 milliárd forint volt, ami 22%-os éves növekedés.
Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút, stb.) kategóriában 89 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány 955 milliárd forint volt 135%-os éves növekedés után. Épületeknél a növekedést alapvetően ipari és raktárépületek illetve sport és oktatási épületek építése (és átadása) húzza egyelőre, egyéb építmények esetében út és vasútépítési munkák.2017-ben a II. negyedév végéig 5.004 új lakás került átadásra, ami 46%-os növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. Lakásépítési engedélyt 19.823 darabot adtak ki, ami 40%-os időszaki emelkedésnek felel meg.
A fenti számokból Budapest részesedése az átadások területén 981 darab, míg az engedélyekből 8.378 darab, így bár jelentős volument képvisel a teljes mennyiségből, de jól látszik, hogy széleskörű, országos fellendülésről beszélhetünk. Budapesten az átadások felpörgése a következő negyedévtől várható, ahogy a végéhez érnek a nagy volumenben fejlesztett társasházi ingatlanok. Az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő ingatlanfejlesztési kerekasztal (IFK) adatai szerint több mint 1 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja az 560 milliárd forintot.
Ez tíz éves csúcsot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41% iroda, 34% lakás, 16% kereskedelmi, 8% logisztika, 1% pedig szállodafejlesztés. A fellendülést a szerződések állománynövekedése is alátámasztja és itt további növekedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. Ebben kiemelt célterület Budapest, ahol a 3.4 millió négyzetméternyi irodaállományból üresen álló irodák aránya történelmi mélyponttal már csak 8% és főként az egybefüggő, nagy irodaterületek piaca erősen túlkeresletes.
A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a CSOK illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5%-os szintje is hajtja, itt szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítása a lendület fenntartásához, illetve mivel a gazdaság egészére nézve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét. 2017 egészére 28%-ot elérő növekedést várunk az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfele mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni a szektor, amint azt a negyedéves számok már alátámasztják.
A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé immár az épületek építése is felzárkózott. A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikro vállalkozásokat érinti. Ugyan a legutolsó negyedéves munkaerő piaci statisztikák már jelentős, 22 ezer fős bővülést mutatnak az előző negyedévhez képest és így már 298 ezren dolgoznak a szektorban, de ez továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól. Azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni, de valamekkora bővülésnek még van tere, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből.
