Jump to content

Napi több mint kétmilliárd – fogynak a jelzáloghitelek

2018. 05. 19. 15:00

Idén napi átlagban több mint kétmilliárd forint jelzáloghitel folyósítására számít a K&H a teljes piacon, ami húsz százalék körüli növekedést jelentene a tavalyi évhez képest.

A jelzáloghitel motorját  az alapkamat, a nettó reálbérek emelkedése, a gazdasági fejlődés, a lakásépítések felfutása és a csok-támogatások jelentik. A K&H szerint a lakáshitelek kamata alacsony szinten stabilizálódhat, és a több évre fix törlesztést garantáló lakáshitelek is egyre nagyobb szerephez jutnak.

Folytatódik a növekedés

A magyarországi jelzáloghitel-piacon folytatódik a növekedés. A tavalyi 708 milliárd forint után 2018-ban a K&H előrejelzése alapján összesen 770-840 milliárd forint jelzáloghitel kihelyezése várható, ez 20 százalékos piacbővülést jelent éves szinten.

Középpontban a fix kamatok, törlesztőrészletek

A bank szakértői szerint az elmúlt egy-két évben átalakult a jelzáloghitel-kínálat. Egyrészt a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerepét egyre inkább átveszik az alacsony kamattal elérhető személyi kölcsönök. Másrészt egyre nagyobb a kereslet a kiszámítható, úgynevezett hosszú kamatperiódusú – több évig vagy akár a futamidő végéig – fix összegű törlesztőrészletet garantáló hitelek iránt.

Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója elmondta, hogy a fogyasztóbarát hitelek gyorsan népszerűvé váltak a K&H-nál, hiszen tavaly szeptember óta 11 milliárd forint összegben igényeltek ilyen jelzáloghitelt az ügyfelek, egy-egy fogyasztóbarát hitel összege pedig 10 millió forint volt. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szintén népszerű a K&H-nál: 2017 januárjától 2018. február végéig a banktól igényelt támogatások összege elérte a 11,5 milliárd forintot, a támogatások átlagos összege pedig megközelítette a 2,9 millió forintot. Az igénylők háromnegyede hitelt is kért a támogatás mellé.

Növekedési kilátások kockázatokkal

A K&H szakértői szerint nemzetközi összevetésben is van tér a jelzáloghitel-piaci növekedésre Magyarországon. A visegrádi országokban ugyanis GDP-arányosan 20 százalék feletti a lakossági jelzáloghitelek aránya, ezzel szemben Magyarországon mindössze 8 százalék. Rajna Gábor elmondta, hogy a jegybanki nyilatkozatok alapján kiszámítható időszak várható a hitelpiacon és a kamatszintek akár 2019-2020 végéig fennmaradhatnak.

Kockázatok persze vannak. „Bizonytalanságot jelent az újlakás-piacon, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak 2019 végéig lesz érvényben a kedvezményes 5 százalékos lakásépítési áfa. Ha pedig az áfakulcs visszatér a korábbi szintre, az jelentős áremelkedést okozhat, és a hitelfelvételi kedvre is kedvezőtlen hatással lehet” – fogalmazott Rajna Gábor. Összességében a K&H is stabil növekedésre számít a jelzáloghitelezésben.

(Forrás: hazesotthon.co.hu;pr7 | Kép: pixabay.com)