Jump to content

Ezért verhetik át a gyerekeket lépten-nyomon

2017. 11. 05. 12:00

Mindenki járt már úgy életében, hogy a termék vagy szolgáltatás, amit vett, hibás volt, vagy nem olyan, amit a reklámban ígértek. Bár a jogszabályok védik a fogyasztókat, semmire sem mennek velük, mert nincsenek tisztában a jogaikkal. Az ismeretterjesztést az iskolában kell elkezdeni, azonban a diákok fogyasztóvédelmi oktatása csak eseti jellegű.

Nincs egységes koncepció a fogyasztóvédelmi iskolai oktatási rendszerben, a diákok fogyasztóvédelmi oktatása csak eseti jellegű; az eredményessége pedig csak azon múlik, van-e épp az iskolának olyan pedagógusa, aki szívén viseli a fogyasztói ismeretek erősítését. Sokszor az intézmények kapacitáshiánya miatt szenved csorbát a fogyasztóvédelmi ismeretek tanítása, amit az iskolarendszeren kívüli oktatás, tudatosságnövelő kampányok csupán kiegészíthetnek, de azt nem helyettesíthetik – közölte a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ).

Közölték, a mai fiatalok egyre hamarabb kezdenek el önállóan vásárolni, az internetet kihasználva sokkal nagyobb hányaduk rendel internetes webáruházból. Ennek ellenére sok esetben nincsenek tisztában az alapvető fogyasztóvédelmi ismeretekkel. Nem tudják milyen jogaik, milyen kötelezettségeik vannak, kihez fordulhatnak, ha ezt nem előzte meg gondos és egységes tematikán alapuló szakértői felkészítés. Pedig a fogyasztóvédelmi törvény nem mond kevesebbet, minthogy a fogyasztókkal már az iskolai oktatás során meg kell ismertetni az igényeik érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat. Azonban erre nem, vagy alig kerül sor a rendes tanórákon, így pedig a diákok nem is tudnak tudatosan eljárni.

Látszólag a jogalkotás mindent megtesz a fogyasztóvédelmi oktatás megvalósulásáért, azonban a gyakorlatban ennek nincs kézzelfogható eredménye – figyelmeztet a FEOSZ. Mint írták, a Nemzeti alaptanterv már 2003 óta rögzíti, hogy a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák révén. Ezt megerősíti a 2012-ben kiadott új jogszabály, amely rögzíti, hogy a diákokat meg kell ismertetni az egészség- és környezettudatos vásárlás és fogyasztás, fogyasztóvédelem, háztartási cikkek összetétele és minőségellenőrzése, élelmiszerek adalékanyagai, élelmiszerbiztonság, valamint az e-kereskedelem témakörökkel.

Elmélet kontra gyakorlat

A gyakorlatban azonban az iskolák magukra vannak hagyva, nincs olyan egységes tananyag, fogyasztóvédelmi segédlet, amely rendszerezve, közérthetően foglalja össze a lényeges ismereteket. A fogyasztóvédelmi civil szervezetek megadják az ehhez szükséges szakmai segítséget, ha erre rendelkezésre állnak az erőforrások, azonban még ez sem helyettesítheti az iskolarendszeren belüli oktatási tevékenységet. Különösen, hogy egyre kevesebb összeg jut az állami pályázatokon is a fogyasztói érdekek képviseletet ellátó egyesületeknek, nem áll rendelkezésre a megfelelő mértékű finanszírozás a civil fogyasztóvédelmi oktatásra, programokra és egyéb kezdeményezésekre - írja a szervezet.

Mindezért van az, hogy ma Magyarországon a fogyasztóvédelmi képzés esetleges az általános- és középiskolákban. Ez a FEOSZ szerint megengedhetetlen, és a gyakorlat messze áll a fogyasztóvédelmi törvényben rögzített követelménytől, miszerint „a fogyasztóval iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében meg kell ismertetni az igényei érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat.”

A szövetség munkatársai évek óta tartanak fogyasztóvédelmi órákat mind általános iskolákban, mind középiskolákban, szerveznek vetélkedőket a számukra. A fogyasztóvédelmi társadalmi egyesületek közül elsőként rendelkezett a FEOSZ akkreditált pedagógusképzési programmal „Fogyasztóvédelmi alapismeretek pedagógusok számára" címmel. Számos segédanyagot is készítettek akkor, amikor ezt még biztosították a fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatására kiírt pályázatok: „Fogyasztóvédelmi kisokos kisokosoknak”, „Fogyasztóvédelem iskolásoknak”, „Fogyasztóvédelmi kalauz – oktatási segédlet”, „Tudatos Vásárló Leszek”, „Tanári segédanyag – Tudatos Vásárló Leszek”. A tapasztalat azonban évek óta mégis ugyanaz: a gyerekeknek nincs rendszerezett tudása, innen-onnan hallanak elcsípett információkat. A diákok információi rendszerint nem helyesek, így egyre sürgetőbb a fogyasztóvédelmi oktatás megreformálása.

Garancia, jótállás, szavatosság

Melyek azok az általános fogyasztóvédelmi témák, amikről mindenkinek tanulnia kellene? Garancia, jótállás, szavatosság, hol lehet reklamálni, jegyzőkönyv fontossága, vásárlók könyve, e-kereskedelem kapcsán jogok és kötelességek, árfeltüntetés, békéltető testületek, élelmiszerbiztonság, hírközlési szolgáltatások, közüzemi szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások.

Habár, már 2010-ben a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium által kiadott tájékoztató szerint kiemelt cél volt, hogy a diákok és a pedagógusok számára megfelelő tananyag, illetve tanári segédanyag készüljön annak érdekében, hogy az iskolák képzési programjába bekerülő fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása a Nemzeti Alaptantervben, illetve a kerettantervben foglaltak szerint valósuljon meg, erre még mindig nem került sor. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a pénzügyi ismeretek, a pénzügyi kultúra széleskörű elterjesztése az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt kapott.

A FEOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy szükséges a fogyasztóvédelem iskolán belüli oktatási rendszerének megreformálása, a fogyasztóvédelmi tananyag egységesítése és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek nagyobb támogatása az iskolarendszeren kívüli tudatosságnövelő programok végrehajtását, valamint a diákok fogyasztói ismereteinek erősítését illetően.

(Forrás: hazesotthon.hu;pr7 | Kép: pixabay.com)