Országosan mindössze 1,8 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak 2023 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ez minimális eltérésnek felel meg, egyben nagyon drasztikus lassulást jelent a korábbi évekhez képest, hiszen a 2019 és 2022 közötti időszak utolsó negyedéveit tekintve 20-24 százalékos volt az éves áremelkedés üteme.
Ez alól csak a 2020-as év volt kivétel, amikor a koronavírus-járvány miatt hat százalékra lassult az éves lakásdrágulás tempója. Az árnövekedés leállására egyébként számítani lehetett, hiszen sokan elhalasztották a lakásvásárlást a tavalyi magas kamatszintek miatt, és kivártak, hogy részt vegyenek a januártól induló új állami lakásprogramban – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Ha 2023 egészét tekintjük, azt látjuk, hogy hullámzó a lakásárak éven belüli mozgása, mert január és május között 1,9 százalékos drágulás volt megfigyelhető, a nyári hónapokban viszont másfél százalékkal csökkentek az árak. A szeptemberi félszázalékos árnövekedés után ugyanilyen mértékű árcsökkenés történt az őszi hónapokban. Decemberben az országos lakásárak 0,8 százalékkal emelkedtek, ami annak is köszönhető, hogy 2023 utolsó hónapjában a kereslet 15 százalékkal élénkült. A szakértő kiemelte, a lendületes 2024-es évkezdet a decemberi élénkülés miatt nem is tekinthető akkora meglepetésnek.
Országon belül azonban jelentős, egyben ellentétes előjelű változások láthatók.
A gazdaságilag legfejlettebb országrészek közé sorolt nyugat-dunántúli régióban például majdnem öt százalékkal nőttek a lakásárak a múlt év utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest. Az észak-alföldi régió – köszönhetően az ottani fejlesztéseknek, egyebek mellett a Debrecen környéki gyárberuházásoknak – még ennél is nagyobb, öt százalékot is meghaladó áremelkedéssel zárta az év utolsó hónapját – tette hozzá Balogh László.
A teljes lakáspiaciot nézve a legfelkapottabbnak számító fővárosi és Pest vármegyei lakáspiacon lényegében elmaradt a drágulás, hiszen mindössze 0,4, illetve 0,8 százalékos volt az árnövekedés. A budapesti eredmény nagy szerepet játszott abban, hogy országosan két százalék alatt maradt az éves drágulás üteme. A dél-dunántúli térséget is érdemes kiemelni, ott ugyanis 0,5 százalékkal csökkentek az árak egy év leforgása alatt – fogalmazott a szakember.
A szakértő szerint idén fordulat várható a lakáspiaci forgalmat tekintve.
A tavalyi visszaesés után növekedhet az adásvételek száma. Részben a csok plusz indulásának és a falusi csok bővítésének, részben pedig a korábban elhalasztott vásárlások pótlásának és az egyre lejjebb ereszkedő lakáshitelkamatoknak köszönhetően. Az árnövekedés üteme viszont idén még elmaradhat a forgalom erősödéséhez képest, mert a portál szakemberei szerint a lakásárak növekedése országos szinten 3–8 százalék között mozoghat 2024-ben.
Az OTP Ingatlanpont szakértői úgy látják, a hazai rezsiterhek növekedése ugyan nem indított el nagy ingatlankorszerűsítési hullámot, ám a lakásforgalom összetételén már erős nyomot hagyott.
E tendenciák folytatódásával fokozódhat a korszerűtlen otthonok kiszorulása a piacról. Az ingatlanokat 12 kategóriába sorolták be: a két szélső osztály, a minimális energiaigényű (AA++) és a kiemelkedően rossz (JJ) ingatlanok éves fajlagos fogyasztása között tízszeresnél is nagyobb az eltérés.
A 2022-ben, illetve a 2023-ban piacra került lakások kínálatának összevetése azt mutatja, hogy tavaly számottevően nőtt a korszerűbb ingatlanok aránya a forgalomban. A CC osztálytól felfelé minden kategória részaránya nőtt, míg DD-től lefelé mindegyiké csökkent. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ez hűen mutatja, hogy elsősorban a korszerűbb használt ingatlanok tudták megőrizni a forgalomképességüket a piac erős lehűlése ellenére is. Hozzátette, a felújításoknak a megemelt összegű falusi csok adhat lendületet – adta hírül a Világgazdaság.
