Jump to content

Áfaszámítás új építésű lakás eladásakor

2017. 10. 04. 19:30

Az építőipar fellendítését szolgálta az ágazati áfa 27-ről öt százalékra csökkentése az idén. De hogyan kell alkalmazni a kedvezményes áfakulcsot akkor, ha az újonnan épített lakóingatlant eladásra szánjuk? Szakértőnk erről írt.

Az elmúlt évek kevésbé kedvező piaci, gazdasági környezete nem kedvezett a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének. Az évek óta tartó állóvízből csak egy külső szubvencionális szemléletű állami kezdeményezés billenthette ki a szektor siralmas állapotban lévő szereplőit. Természetesen az ingatlanfejlesztés elmaradásának nem csak maguk a fejlesztők voltak szenvedő alanyai, hanem az új ingatlan vásárlásra vágyakozó fogyasztók is.

Az ingatlanfejlesztés egy olyan szektor a társadalom életében, amely kedvező mind a gazdaság, mind a vásárlók, azaz a fogyasztók részére. A lakhatás az emberek alapvető szükségletének elengedhetetlen része, és ezáltal természetesen e tekintetben a minél magasabb komfortfokozat elérése a cél, a lehetőségek függvényében. A potenciális vásárlók jövedelmi viszonyai szabják meg az ingatlan vásárlásra fordítható forrásaiknak a mértékét. A vételár részét képezi az előzetesen felszámított áfa is mely alapvetően 27 százalékos mértékű.

A bevezetésre került intézkedési csomagnak szerves része lett a kedvezményes áfa adómérték alkalmazása az újonnan épült, újnak minősülő lakóingatlanok viszonylatában. Az áfa törvény változásából fakadóan az így megállapított, törvényben meghatározott ingatlanok esetében az öt százalékos áfa mérték alkalmazható. Természetesen mivel 2016 ősze van, ezért ezzel a szabályozással gyakorlatilag már minden érintett tisztában van. Jelen írás születése igazából a hasznos alapterület, mint új fogalmi rendelkezés irányadó álláspontjait kívánja taglalni a kedvezményes adómérték alkalmazhatósága szempontjából.

Íme, a részletek

Az áfa törvény 2016 június 16-i hatállyal egészült ki a hasznos alapterület fogalmával. A kedvezményes adómérték már 2016 januárjától 1-jétől bevezetésre került. A módosítás célja az egyes lakóingatlanok értékesítésre vonatkozó kedvezményes, azaz  öt százalékos adómérték alkalmazhatóságának egyértelművé tétele volt.

  • Az áfatörvény módosulása a 86. § (1) bekezdésében leírt újnak minősülő kedvezményes adómérték hatálya alá eső ingatlanok négyzetméter alapterületét határozta meg. Ez alapján a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó, vagy kialakított lakás esetén a hasznos alapterületet nem haladhatja meg a 150 m². Ha egylakásos ingatlan értékesítése vagy kialakítása valósul meg ott ez a hasznos alapterület mértéke maximum 300 m² lehet. Ez alapján azok az ingatlanok minősülnek kedvezményes adómérték hatálya alá tartozónak amelyek újnak minősülnek és hasznos alapterületük nem haladja meg a meghatározott négyzetmétereket. Az áfa törvény szempontjából hasznos alapterület számításánál figyelembe kell venni az összes építményszint hasznos alapterületét. Így az épület szerkezettel részben, vagy egészben közrefogott azon területeket, amelyek a belmagassága legalább 1,9 méter. Az építményszint alatt minden olyan szint számításba kerül, amelyen helyiség van, kivéve a padlást, a tetőszintet, amelyen a felvonó gépház van, vagy a lépcsőház felső szintjét.
  • Ebből adódóan például a padlást, mint egyfajta beépítetlen területet nem kell figyelembe venni az összes hasznos alapterület szállításkor. Természetesen a beépített tetőtér, amely a lakóingatlanok használatához közvetlenül kapcsolódó huzamosabb tartózkodás céljára alkalmas, bele kell számolni a hasznos alapterület kalkulálásába.
  • A pinceszint építményszintnek minősül, az összes hasznos alapterület áfa szempontjából történő számításánál figyelembe kell venni. A pinceszinten általában a lakásokhoz kapcsolódó tároló helyiségek szoktak létesülni és ezek belmagassága meg szokta haladni az 1,9 métert. Ebből adódóan a pinceszint ugyan a hasznos alapterület rovására kerül elszámolásra (lásd 150 m²), de cserébe kedvezményes, azaz öt százalékos adókulccsal értékesíthető.

Erkélyek, tornácok, teraszok

A mostanában épült lakóingatlanok szerves része a külső tartózkodásra alkalmas terek fokozott megjelenése, mint például erkélyek, tornácok, teraszok. Ezek esetében az áfa kalkulálásnál alapvető kérdésként merül fel, hogy beleszámítódik-e a hasznos alapterületbe. Mivel ezek a terek részben, vagy egészben az épület szerkezeti részeit képezik, ezért ezen területeket is hasznos alapterületként kell figyelembe venni. Itt megjelenik a belmagasságra vonatkozó feltétel, mely szerint akkor minősülnek beszámítandónak, ha fedettek. Ha fedett is, akkor is csak akkor, ha az 1,9 m belmagasságot eléri. Ami ez alatt van, az nem tartozik bele az áfa törvény szerinti hasznos alapterületbe. 

Az is speciális és figyelembe veendő körülmény, hogy a fedésnek mi a funkciója. Nem beszélhetünk hasznos alapterületbe beszámítandó fedésről abban az esetben, ha egy több emeletes épületnél az egymás feletti erkélyek alapvető funkciója elsősorban nem az alatta lévő erkélynek a lefedése. Ebből következően az az erkély, ami azért van lefedve, hogy külön védelmet biztosítson, mint egy fajta fél tető az beleszámít a hasznos alapterület számításba. Viszont amelyiket kizárólag statikai és esztétikai szempontból alakítanak ki, az nem számítódik bele a hasznos alapterület számításába.

Tehát egy új lakás kialakítása során a külső tartózkodó teret, amely nem számít bele az összes hasznos alapterület be, mert nem funkcionálisan fedett, úgy kell tekinteni, mint a lakóingatlan része és öt százalékos adómérték alá fog esni. Ebből következően, ha jól meggondoljuk, akkor az ilyen típusú „fedetlen” terasz kialakítása többlet négyzetmétert ad az ingatlanhoz, de mégsem kell belekalkulálunk a hasznos alapterület számításba.

Kivétel a garázs

Fontos, hogy az áfatörvény 259.§-ának 12. pontja értelmében nem minősül a lakóingatlan részének a garázs. Ezáltal nem sorolhatjuk be a garázst az öt százalékos kedvezményes adómérték hatálya alá. Függetlenül attól, hogy a hozzá kapcsolódó új lakóingatlan értékesítésére kedvezményes adómértéket tudunk alkalmazni. Ebből következik, hogy a garázs értékesítése mindentől függetlenül 27 százalékos adómértékkel valósulhat csak meg.

Összesítve tehát nem minősül lakóingatlannak azon helységek összessége amely nem a lakóépülettel egybeépült, így például a garázs, a műhely, az üzlet és az esetleges gazdasági épület sem. Tehát ezen elkülönült helységekre nem alkalmazható a kedvezményes öt százalékos áfamérték.

(Forrás: hazesotthon.hu;pr7 | Kép: pixabay.com)