Kiindulási pont, amit mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a falazat anyaga egyaránt döntően befolyásolja az otthon tartósságát, energiatakarékosságát és a benne uralkodó, talán nehezen körülírható kellemes lakóklímát. Míg 100 éve nem volt kérdés, hogy a falazat szárított agyagból (vályog), vagy égetett agyagból, azaz téglából épül, ma más technológiák népszerűsége vagy alkalmassága sem megkérdőjelezhető. Mi alapján érdemes a mégis döntést meghozni? Igényeink, lehetőségeink, elvárásaink, ízlésünk… Lássunk néhány szempontot a teljesség igénye nélkül!
A XXI. század téglája már nem az, amivel elődeink századokon át építkeztek. Az innováció az elmúlt évtizedekben a szerkezetépítés területén is rekord sebességgel hozta az újabbnál újabb falazati megoldásokat. Egy szempillantásnak tűnik, ahogy a piac eljutott a nyolcvanas években a szakemberek által megdöbbentő méretűnek és kinézetűnek tartott nútféderes tégláktól, a milliméterpontosra csiszolt felületű modelleken át a gyárilag hőszigeteléssel ellátott falazóanyagokig. Az újabb modellek pedig az egyre magasabb szintre érő energiamegtakarítási igényt is kielégítik.
Ezek a falazási technológiák ma is egymás mellett léteznek, így igényeink és persze pénztárcánk lehetőségei szerint választhatunk közülük. És ezek mind megtalálhatók például az egyik legnagyobb magyar épületszerkezeti anyagokat gyártó cég, a Leier kínálatában. Így, ha ez az ősi, kipróbált technológia szimpatikus, még mindig van, ami közül választhatunk. De mi alapján érdemes letenni a voksunkat bármelyik mellett?
Ugyan a falazás a szakmunkák között talán a legkevésbé bonyolult, bár a csiszolt téglák összeépítése precíziós munka, a döntésben a szakemberek szerepe elvitathatatlan.
Házat, de gyorsan? Téglával sem lehetetlen!
Számos népszerű és hatékony technológia áll rendelkezésre akkor is, ha nem téglából képzeljük el otthonunkat, ezek azonban gyakran igényelnek speciális szaktudást vagy éppen gépeket, esetleg nem kipróbáltak, így csak igazi „újító” építkezők számára ajánlottak.
De maradjunk a Magyarországon még ma is leggyakrabban használt falazóanyagnál, a téglánál. Ugyan ritka ma már a téglából hagyományosan módon, kalákában történő építkezés, persze a tégla használatával ez sem lehetetlen. Ugyanakkor a mai munkaerőhiányos időkben még mindig talán könnyebb olyan szakembert találni, aki a hagyományos technológiát ismeri és falazni tud.
Az téglainnováció következő állomása a rendkívül gyorsan építhető és kifejezetten tiszta, rendezett építési helyszínt garantáló csiszolt téglatechnológia. Ezt alig két évtizeddel ezelőtt kezdtek a korszerű megoldásokra fogékony kőművesek alkalmazni. A szintén egyre népszerűbb falazási mód alkalmazását azonban csak azoknak a brigádoknak ajánlják, akik feltétlenül eleget tudnak tenni a kivitelezéshez szükséges precizitásnak … no és persze kell hozzá néhány egyszerű, ám speciális szerszám is. A gyártók általában szívesen képzik az új technológiák alkalmazására nyitott szakembereket és szerszámokkal is ellátják őket, igény szerint segítenek tanácsokkal, akár az építkezés helyszínén is.
Az sem lehet többé érv, hogy téglából építkezni lassú. Egy átlagos, 120 m² alapterületű, egyszintes családi házat a gyors, ragasztásos technológiájú csiszolt téglából akár 3-4 nap alatt felépít 2-3 hozzáértő kőműves, az építkezés helyszíne pedig rendezetten várhatja a folytatást. További előny, hogy a különleges ragasztóhabos technológia meghosszabbítja az építési szezont, hiszen a manapság jellemző enyhe télben, -5 fok felett folyhat az építkezés.
A télen-nyáron előnyös: a cserépkályha-hatás
Az épület határoló szerkezeteitől (fal, födém, tető, nyílászáró) alapvető elvárás, hogy a meleget nyáron tartsa kint, télen pedig tartsa bent!
Azt szokták mondani, hogy a tégla úgy működik, mint egy cserépkályha, amelynek anyag szintén a tégla alapanyaga, az égetett agyag, azaz a kerámia. Ennek az anyagnak az egyik legismertebb tulajdonsága a meleget hosszan megtartó és lassan leadó hatása. A téglainnováció eredményeképpen létrejött kerámia falazóanyagokat az energiatakarékosság szempontjából szerkezetük és anyaguk egyszerre emeli bajnokok közé. A tégla, anyagának és kialakításának köszönhetően önmagában hordozza az egyik legjobb hőszigetelő anyagot, ami nem más, mint maga a levegő. Nem véletlen az sem, hogy a legmodernebb téglamodellek belső rácsszerkezetének falai egyre vékonyodnak, így a levegőnek kifejezetten sok és meglehetősen kacskaringós utat kell megtenni ahhoz, hogy a beltérből a kültérbe eljusson vagy éppen fordítva. Mindezzel alapvetően hozzájárul az épület energiatakarékos működéséhez és nem utolsó sorban, többek között ennek a beépített „hőszabályozásnak” is köszönhető a téglaházakra általában jellemző kellemes lakóklíma.
A tartósság, értékállóság, energiatakarékosság és a kivitelezés egyes vetületen túl természetesen lehet más szempontok szerint és mélyebben is összehasonlítani a falazatokat. Egy azonban biztos, a sokezer éves hagyománnyal rendelkező tégla modern változata még számos előnyt kínál az otthonteremtésben, építkezésben gondolkodók számra.
